Az elmúlt hétvégén a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség Zalaegerszegen tartotta meg kiképzési napját. A csapatok egy része péntek este, másik részük szombaton reggel érkezett meg, hogy szombat délelőtt az elméleti és gyakorlati tudással felvértezve délután, a Vizsla parkban, majd pedig Zalaegerszeg utcáin adjon tanúbizonyságot felkészültségéről, hogy aztán szombat este az első honvéd bálon mulatsággal zárja a napot. A hétvégét a vasárnapi lövészverseny tette teljessé.

 

A résztvevő csapatok fele már pénteken este megérkezett a Teleki Blanka Kollégiumba és kihasználták az időt eszmecserére és a felszerelés rendbe tételére. Az első este így, mint általában baráti beszélgetésekkel, a közös élmények felelevenítésével zárult.

 

A szombati reggeli után a parancsnoki értekezlettel kezdődtek az események, amelyen a jövő évi fő gyalogsági és tüzérségi programok egyeztetésére került sor. Az értekezlet alatt a minősítő vizsgára készülő csapatok szorgalmasan gyakorolták az alaki mozgásokat a vizsga helyszínén, időközben a többi csapat beérkeztével elkezdődhetett az elméleti oktatás is. Székely Tibor elnök úr köszöntötte a gyalogság és tüzérség képviselőit, majd Grubits Róbert fegyvernemi és koordinációs alelnök úr bemutatta a komplex minősítő rendszert. Az elméleti vizsga rendszerét Berlinger Gábor gyalogsági törzstiszt szemléltette és gyakorlati útmutatót is adott a szövetség honlapján elérhető történelmi és felszerelési gyakorló tesztekről, amelyek kitöltésével fel lehet készülni az elméleti vizsgára. Az alaki és küllemi alapok lefektetése után tehát nagyon helyesen azt a történelmi ismeretanyagot is el kell sajátítani, ami az adott korok hagyományőrzőinek alapvető kötelességük. Farkas Tibor tüzérségi törzstiszt és Csánicz Barnabás pirotechnikus biztonságtechnikai előadásán megismerhettük a legújabb, a hagyományőrzőket érintő pirotechnikai jogszabályokat és tájékoztatót kaptunk a rendezvények szervezésével kapcsolatos teendőkről és a fegyverhasználati lehetőségekről.

 

Az elméleti oktatás után tábori misét tartott az állománynak Markovics Milán Mór százados, tábori lelkész. Milán atya a beszédében kiemelte a katonai hagyományőrzés fontosságát, felemlítve a szabadságharc olyan nagyjait, akik később külhonban öregbítették hazánk hírnevét. Igazi lelki feltöltődés volt a tábori misén való részvétel, ahol a minstrálást is a honvédek végezték.

 

 

 

 

A tábori mise után elköltöttük a jól megérdemelt ebédet, majd azok számára, akik nem minősültek még ebben az évben, a minősítő vizsga következett.

Az 1840-es sorgyalogságot képviselve a Jászkun Magyar Királyi Honvéd Hadikultúra Alapítvány vizsgázott. Az 1848/49-es szabadságharc korszakában a Málnásfürdői 85. Honvédzászlóalj Székelyföldről érkezett a vizsgára és sikeresen teljesítették a küllemi és alaki elvárásokat is. Ezzel ők lettek az első határon-túli csapat, akik az MHKHSZ minősítő vizsgáját teljesítették! A Jászkun Magyar Királyi Honvéd Hadikultúra Alapítvány a Horthy-2. világháború korszakban  is megmérettette magát. A minősítő vizsga alatt a többi csapat Dr. Vass László hő. ezredes:  „Szeged a Szabadságharc fővárosa - 3 hét a szabadságharc történetéből” című dokumentumgyűjteményének és Horváth Béla: „A 6. (Württemberg) huszárezred az 1848-49- es magyar szabadságharcban” című könyvének bemutatóját tekintette meg.

 

 

A vizsgák után a menetoszlopba összeállt gyalogság hármas dobszóval indult el a Vizsla Parkba, amely a harcászati gyakorlatozás helyszíne volt. A kiképzést Bója Lajos őrmester vezette és a 2018-ban megrendezendő harcászati gyakorlati vizsga tervezett elemeinek begyakorlását végeztette a hagyományőrző katonákkal. A gyakorlatozás végén már mindenki nagyon várta, hogy egy csatajelenet is kerekedjen a jelen lévő honvédek és a császári gyalogság között. Sokat a parancsnokokat sem kellett nógatni, szinte adta magát a Vizsla park dombja, mint megrohamozandó "cél"  A budakeszi honvédek átálltak a császáriak oldalára, és rettentő ágyútűzzel próbálták megállására késztetni a hős honvédsereget, azonban a magyar virtus ellen tehetetlenek voltak. Kisebb veszteségekkel, de megtörtük az ellenállást, elfoglaltuk az ágyút, és megadásra kényszerítettük a császáriakat.

 

 

A csata után ismét menetoszlopot alakítottunk és a Polgármesteri Hivatal érintésével a Csány szoborig vonult a hadoszlop, ahol koszorúzással tisztelegtünk a szabadságharc vértanú minisztere, kormánybiztosa előtt. 

 

 

A nap nagy eseménye az általunk megrendezett 1. Honvéd Bál volt a Kölcsey Ferenc Gimnázium aulájában. Sok-sok tervezés, asszonyaink tevékeny segítsége és baráti, támogatói összefogás eredményeképpen egy nagyon színvonalas bált sikerült összehoznunk hagyományőrző táncbemutatókkal, Hertelendy Attiláék operett betéteivel, tánccal, mulatsággal, tombolával. Amíg a zenekar a bálteremben adta a talpalávalót, addig a kantinban hegedűszó mellett mehetett a nótázás. Csak az nem érezte jól magát, aki nem jött el! Székely Tibor elnök úr köszöntőjében célzott arra, hogy ettől kezdve 100 évig a zalai csapatnak meg kell szerveznie évente a bált. Állunk e nemes kihívás elé!

 

Vasárnap Hertelendy Kálmán századós emlékére elöltöltős hagyományőrző lövészversenyt rendeztünk, melyet minden résztvevő nagyon várt már. A verseny megnyitója a budakeszi bajtársak jóvoltából ágyúlövéssel kezdődött, majd mindenki a saját, engedéllyel rendelkező elöltöltős puskáival mérettette meg magát az 50 méterre kihelyezett céltáblákon. Szép verseny volt, melynek végén a díjkiosztó után ágyúlövéssel zártuk ezt a tartalmas hétvégét.

 

 

Köszönjük minden bajtársnak a részvételt!

 

Erőt, tisztességet,

a zalai negyvenhetesek

 

Egy hétvége margójára

 

 

Nagy megtiszteltetés volt, hogy a szövetség bizalmat szavazott a zalaegerszegi helyszínnek, és annak, hogy a házigazda szerepét a zalai negyvenhetesekre osztotta, és talán nem túlzás, ha azt mondom, hogy a negyvenhetesek felnőttek a feladathoz.

 

És ez nem csak a mi érdemünk. Sem a kiképzési nap, sem a szombat este megrendezett első honvéd bál, sem pedig a vasárnapi hagyományőrző lövészverseny nem valósulhatott volna meg feleségeink, gyermekeink, barátaink, a város és a hatóságok, valamint a támogatóink és természetesen a szövetség vezetőségének segítsége nélkül.

 

Köszönet illeti családjainkat, barátainkat, a markotányosainkat, akik egyrészt nem kevés áldozatot hozva hagyták, hogy elmerüljünk a szervezés bugyraiban, másrészt pedig tevékenyen részt vettek a programok szervezésében és lebonyolításában.

 

Köszönet illeti a városi elöljárókat tevékeny támogatásukért, és a hatóságokat, akik a vonulások, és a Vizsla parki bemutató alatt biztosították az útlezárásokat, és a helyszíneket.

 

Köszönet illeti valamennyi támogatónkat, akik lehetővé tették, hogy megrendezésre kerülhessen az ország első hagyományőrző honvéd bálja.

 

Köszönet illeti a Polgári Lövész Egylet tagjait, akik segítsége nélkül nem kerülhetett volna megrendezésre a Hertelendy Kálmán hagyományőrző lövészverseny.

 

És köszönet illet benneteket is, akik eljöttetek, és részt vettettek a megmérettetésen és a programokon.

 

A hétvége egy közös összefogás eredménye volt. Biztosította abbéli hitünket, hogy a katonai hagyományőrzésnek van helye a mai világunkban, és annak is jeléül szolgált, hogy közös összefogással, közösségi munkával mi mindent lehet elérni.

 

Öröm volt látni a legkülönbözőbb csapatok tagjainak bajtársiasságát és önzetlen segíteni akarását, mely egymás iránt megnyilvánult, fogadni a hálás szavakat az események szervezése végett. Nem kell ahhoz egy városban - sőt a Málnásfürdői hagyományőrzők megmutatták, hogy még egy országban sem - élnünk, hogy összekössön bennünket a közös ügyért, a katonai hagyományőrzésért való tenni akarás.

 

Külön köszönet illeti a Katolikus Tábori Püspökséget, és Markovics Milán Mór atyát a tábori miséért. Reméljük a jövőben megrendezésre kerülő hagyományőrző eseményeken rendszeressé válik a tábori mise megtartása, hiszen ez is a katonai hagyományőrzés része.

 

Azt hiszem, hogy a hétvége bebizonyította, hogy jó úton haladunk. Nem csak mi, negyvenhetesek, hanem a jelen lévő valamennyi katonai hagyományőrző, és az őket összefogó szövetség is.

 

Bajtársi és baráti üdvözlettel:

 

 

dr. Szabó László hö. tizedes

Zalai 47. Honvédzászlóalj